Azt hiszem, Nádas Péternek igaza van abban, hogy a fény és az árnyék teremt a világban otthonosságot. (Mondott ilyet? Nem tudom. Nádassal úgy vagyok, mint Lénárddal - nehezen tudom elkülöníteni, mit gondol ő, és mit gondolok én.) A fényben az árnyék  plasztikussága teremti…

Azt hiszem, a Stephen Daldry rendezte Az órák című filmhez érdemes jó hangulatban hozzákezdeni, hogy aztán legyen miből leamortizálódni bokáig 114 perc alatt. A film alapja Michael Cunningham The Hours című regénye, és csakúgy, mint a regény, a három főszereplő…

Egy kicsit jobb volna, ha több dolog működne körülöttem, mint pillanatnyilag, mert akkor talán én is jobban működnék. Az elmúlt héten sok helyen akadoztak a szerverek, és össze-vissza működtek az oldalak. Biztos valami mágneses kitudjami volt éppen. Napkitörés mágneses…

Kegyetlen voltam és jószívű. Mások mondatait ellopni bűn. Nekem már mondták egyszer a Kultúrkertben, nem felejtem el, a szembogaramba nézve mondta Bartis, hogy meghalt anyám. Akkor az ő anyjára gondolt talán, mégis az enyémet mondta. Nem bántottam érte, ezt az időeltolódást ott…

Néha nehéz nekiindulni, maradna az ember otthon inkább, csinálná a dolgát kedvetlenül, de legalább már lenne valami azzal is, hogy látná az ember a dolgozathalmok végét, a ruhák összehajtott katonarendjét, a polcról elpakolt dirib-darab könyveket. Aztán mégis megy, becsületből.…

Az ember jelentéktelen. Nem néztem az ünnepi közvetítést, már unok minden valóságkockát mostanában. Így hazudtolom meg a saját létezésem.  Az iskolát is unom, azt hiszem. Tegnap voltam a kislipótosoknál (copyright by Gofri), és rájöttem, milyen békés tud lenni az…

Tényleg mindegy, hogy lenni vagy már nem, vagy éppen sosem lenni, vagy egyelőre csak a lét ígéretét birtokolni; összenergiailag, összatomszámilag, összemberségileg mindegy. Az univerzum szempontjából, ha van neki olyan, legalábbis nem nagyon számít, milyen atomcsoportok…

Nem tudom, mikor kellene elkezdenem a szülinapi depizést, de ma nem biztos, hogy menni fog, mert nagyon szépen süt a nap, hajnalban láttam öt (vagy hat??) hullócsillagot, és szerintem tök jó képeket csináltam pár ablakról a Zsolnay Központban. (Majd ha kint lesz a VilágMán,…

Necesse est. A héten azt adminisztráltam, hogy adminisztráltam. De ezt órákra lebontva. Gratulálok, ez itt az elmebaj maga. Azt képzeltem egyébként emiatt a marhaság miatt, hogy egyszer csak majd addig-addig adminisztrálunk, hogy azt is be kell írni, hogy otthon mit csinálok, és…

Úgy alakult, a jó király utódja nő, de legalább nem púpos. A hét pedig, rosszkedvünk hete, végre véget ért. Vagyis csak majdnem. Nehéz annyi hülyeséget egy bejegyzésbe sűríteni, amennyi ezen a héten mivelünk megesett. Volt itt minden, amit el tud az ember képzelni, meg olyan is…

Vasárnap óta azon gondolkodom, hogy bár iszonyatos elszántság és hősiesség kell ahhoz, hogy az ember leugorjon a sztratoszféra széléről, és ahhoz is, hogy ezer km/h fölött sebességgel zuhanjon lefelé a semmibe, de ahhoz, hogy a szabadesés rekordjának megdöntése előtt kinyissa…

Káromkodós poszt. Tessék vigyázni!!! Olyan jól kidühöngtem magam múltkor, hogy azt hittem ez azért most majd kitart egy darabig. Alábecsültem a jó Bridget képességeit. Már múlt héten gyanítottam, hogy ez a nemzetközi vásáros, ilyen-olyan projektes hét nem kifejezetten a…

Esik. Milyen jó. Legjobb volna ki sem mozdulni. Régen sok ilyen nem kimozdulós hétvége volt, és azt szerettem. Meleg kakaós reggelek, húsleves illatú délelőttök, lusta, könyves délutánok. Most meg ...  Pénteken volt lányvacsora. TSB és Emma jöttek, tésztát ettünk,…

Kertből nem sok. Talán nem is tud ennyi föld kert lenni. Egy pokrócnyi föld, ahol éppen le lehet heverni. Ennyi föld nem adóköteles. Mennyi gyökér tart össze ennyi földet... Nem sok. Talán száz tő tarack. Esetleg három rózsabokor, három tő levendula. Vagy egy fa. Egy tölgyfa.…

Felkelek, csodát teszek, lefekszem.  Itt van a kert, itt van Tamás. Itt van a kert, itt van Júdás. Barátom mind, aki elárul. Barátom mind, aki fél. Elfognak, hagyom. Elítélnek, hagyom. Lábam a lába nyomába ér. Lába a lábam nyomába ér. Vállán a keresztem. Vállamon…

Október van, és végre esett. Ez utóbbinak kifejezetten örültem, mert végre otthonos depresszív pillanatokkal ajándékozott meg a tegnap. Pont azt mondtam a kocsiban, hogy meg lehet ezért engem vetni, de szeretem, ha helyén vannak a dolgok. Elfáradtam a héten. Ez van. Csütörtök…

Az ember válaszokat keres. Magyarázatot. Vagy mit tudom én, mit. Nekem a fizikusok a példaképeim ebben a tekintetben, de hogy pontosan miért, azt nem olyan könnyű megmagyarázni. Megmutatni talán egyszerűbb. Énnekem ezek a kozmológusok olyanok, mint a költők. Pont olyan ügyesek, csak…

Ha van olyan, hogy slow food, akkor olyan is kell legyen, hogy slow life. Lassú élet. Mert tényleg úgy van, hogy minket lassabb életre szánt az Úristen eredetileg, mint amit mostanában művelünk. Ezt egyébként onnan gondolom, hogy a két és negyed nap nagy részét mégiscsak alvással…

Megjöttem. Csendes volt. Sokat aludtunk, és sokat olvastam. Van könyv, amivel nem lehet mit kezdeni. Nekem most ilyen volt Jon Fosse Reggel és estéje. Úgy emlékszem, utoljára Baricco Novecentojába tudtam ilyen hirtelen, ilyen ellenállás nélkül, ilyen végzetesen belé szeretni. Az…

Akkor most végre elmegyek. Szerintem lesz fénykép róla, meg lesz valami szöveg, ha a csillagok is úgy állnak. Biztosan elmegyünk piacra, megnézzük a vizet is, de leginkább akkor mégiscsak az lesz, hogy folytatom a rég megkezdett vitát Hawkinggal.  Amíg nem leszek sehol, csak ott,…

Megnyugtató, hogy végre hazatalált az idő ezekben a párás, tört fényű reggelekben. Hát ezért szeretem az októbert. Mert érzem rajta, hogy az enyém. Ebben a napfényes, falevél-játékos hónapban születtem, és ebben is tervezem majd elhagyni a világot, amikor eljön az ideje. Így…

Sziasztok! Izabella vagyok, 44 éves, évek óta továbbképzés-függő. Régóta próbálok, de sajnos nem tudok lejönni a szerről. Nektek nem kell magyaráznom, ugye? Ti is odavagytok a mappákért, meg a reklámtollakért, nem? Na ugye... Akkor a termet most rendezzük át, ehhez kérlek…

Szokványos felhőket szeretnék. Igen. Nekem semmi sem jó. Az a helyzet, hogy elegem van a drámából, a nagy eljövetelekből és a nagy elmenetelekből. Avarillatra szeretnék ébredni, esőkopogásra, csendes elmúlásra. Ne a végítéletet napjait kelljen már itt kerülgetni. Ilyen az…