Szombati olvasnivaló a Gitten a nyomozóról, aki halott gyerekeket talál.  Meg egy kis zene hozzá a Savages-től. Bárkik is legyenek ők.

Tavasz van. Mármint elvileg van tavasz, mert gyakorlatilag és csillagászatilag még nincs, sőt, ha kinézek a februári dögszagú szürkületbe, nem is tudok arra gondolni, hogy tavasz van. Majd ma sokszor leírom a dátumot, hogy valahogy mégis tudjam azt gondolni már ma, rögtön, időben,…

Ez egy túláltalánosító, intoleráns, trágár poszt. Csak saját felelősségre. Most, hogy megéltük a csütörtök estét, végre van remény arra, hogy ezt a hetet is túlélem. Nem ép elmével, azzal nem tudok dicsekedni, már a heti kezdőállapot sem nagyon számíthatott valami kerek…

Nem vagyok nagy rajongója a börleszk műfajnak, minden elismerés mellett valahogy leginkább a kisember iránti sajnálat marad meg a végén bennem, meg Oliver és Hardy kényszeredett poénjai, úgyhogy nem voltam feldobva, amikor kiderült a filmklubban börleszket nézünk. Igaz, amikor a…

Félúton Tournier könyvében egyszer csak elszorult a szívem, úgy megsajnáltam. Szegény, elveszett gyerek, ez jutott eszembe. Azt hiszem, eddig csak a felszínre figyeltem, a történet zavaros felszínére, de rosszul tettem. Nagyobb türelem kell. (Az élethez is nagyobb türelem kell, ezt…

Nem merem megnézni, mikor volt Gyémánt utoljára. Persze találkozom Emmával most már, idén már nagyon is rendszeresen: kéthetente a kvízen, havonta egyszer meg a vacsorán, de az nem ugyanaz. A Gyémánt az más. És nem azért, mert csak ketten vagyunk, hanem mert a Gyémánt az mindig…

Van néha olyasmi, amin nem lehet változtatni, mert sem  a kiváltó okra, sem a következményre nincs befolyásunk. Még akkor sem, ha a dolog minket érint. Van erre valami kibaszott bölcs mondás, ami giccses képekkel körítve kering a neten. A fenébe is, ha van valami, amit a giccses…