Nem vagyok benne biztos, de azt hiszem tegnap szép nemzeti összefogásnak lehettünk tanúi a strandokon, mert az Összefogás a Hőguta Ellen Társaság szervezésében magyarok ezrei, politikai és világnézeti hovatartozásuktól függetlenül, a hűsítő víz- és medencepartokat választották. Választási bizottságok ugyan nem voltak, de szabálytalanságról nem érkeztek jelentések.

Bizony-bizony, mi magunk is családi strandba öltük az ünnepnapot, és nem csalódtunk : Sikondán isteni hideg víz, és gyér látogatóközönség fogadott minket. Ez itt a reklám helye, mert meglepően minden rendben volt, és egyáltalán nem volt semmiféle lehúzás. 

Na jó, nem tudom, mennyi sok ezren mentek inkább valami központi ünnepségre megtekinteni a nemzet kenyerét strandolás helyett. Biztos az is jó volt, lelkük rajta, mindenkinek legyen öröme abban, amiben szeretné. Nem is olvastam semmi okosságot se újságban, se neten, tévét meg ugyebár nem nézek ezer éve, így tényleg nyugodt csendességben ünnepeltük, hogy végre még a hipermarketek is bezártak egy napra. 

(Mondjuk az egyik szupermarketben az volt kiírva vasárnap, hogy a tisztelt vásárlók MEGÉRTÉSÉT kérik, mert augusztus 20.-án nem nyitnak ki. Ezen hülyére röhögtük magunkat a pénztárossal, aki azt is elmesélte, egyszer az egyik vásárló azon háborgott, hogy Karácsonykor nincs nyitva az üzlet, mert akkor ő most mit csináljon otthon???? Na így.)

Persze minden nap nem lehet ünnep, az augusztus iránt érzett gyengéd szerelmembe is belejátszik már a csúf kétség, hogy át lettem én verve, kérem, de hagyjuk, még néhány napig színleljük a boldog szeretőt. Aztán hétfőtől  ismét teljes állásban a hazai közoktatás frontján... Lassan benéznek a rémálmok is.

Az allergiám szépen alakul, az Allergol orrkenőcs hiánycikk, a patikus szerint menjek valami eldugott gyógyszertárba, hátha ott van, mert náluk nem is lesz. Esetleg egy eldugott Kelet-Pakisztáni gyógyszertárba, mert ott nincs most allergiaszezon? Nagyszerű.

Más nincs, Oscart fordítom, Nádast olvasom, és tegnap este megnéztem a Bang Bang Club című filmet. Ez utóbbiról vagy írok egy anyázós posztot, vagy megkérdezem Zaphodot, mi a jó fene tetszett neki ebben a szerencsétlen filmben. Már azon kívül persze, hogy zakkant fotósokról szólt.

Ja, és ebben a pár napban elvégeztem egy pénztárosképzőt. A VilágMán írtam is róla. 

Címkék: napok