Mi egyesít és mi választ szét?

Hallgatom a kollégáimat, véletlenül hallgatom őket, nem kellene ott lennem, nem vagyok részük, kívülálló vagyok. A Nemzeti Összetartozás Napjának programjáról beszélnek. Hogy mi legyen akkor; plakátkiegészítés, filmek, kötélhúzás, Trianon... 

'Ne hallgassanak revizionista dalokat?' Én felpattannék, és azt mondanám legszívesebben, hogy nehogy már, mi ez, itt valami vissza Erdélyt minikonferencia lesz??? Jézusom, hát mindenkinek elment az esze már??? Mit csinálunk? Ez majd felébreszti a diákokban a nemzeti összetartozás érzését?? Hát hülyék vagyunk mi? Ezt kell közvetíteni? Egy önmaga sebeit gennyedzésig nyalogató örök vesztes ország képét?? Ettől lesz a magyar név megint szép? Ezt minek? Ez hova visz előre? Ez szétválaszt, nem összeköt. 

De nem mondom, mert véletlenül vagyok ott, kívülálló vagyok, nem is kellene ott lennem. 

Még szerencse, hogy ma még nem az a nap van, hanem Pünkösd. Lehetőség arra, hogy ne a sérelem, ne a megbántottság, ne az oktalan büszkeség tartson össze minket, hanem valami előremutató, valami szeretettel teli, valami szép.

Pünkösd van. A Szentlélek egyesítő ereje legyen mindannyiunkkal. 

Luczifer gyönyörű pünkösdi bejegyzése a VilágMa oldalon olvasható.