Mottó: I think, the combination of age and the greater coming together is responsible for the speed of the passing time. It's six months now and I can tell you truthfully, few periods in my life have passed so quickly. I am in excellent physical and emotional health.  ( Azt hiszem, a kor, és a nagyobb összetartás felelős azért, milyen sebességgel múlik az idő. Már hat hónap eltelt, és őszintén megmondom, életem kevés időszaka múlt el ilyen gyorsan. Kiváló fizikai és érzelmi állapotban vagyok.) Frederic Rzewski

Milyen szerencsés, hogy van ez az adventi tea, így nem rontom el a posztok számozását. Mondjuk a tea azért is jó, mert erősen fejlődik a némettudásom tőle, ma például Schwartzer Tee van 3-5 Minuten ziehen lassen. Mióta ilyen jó hangulatban van az ország, meg mióta szombaton a hóviharban együtt teáztam-forraltboroztam egy Németországban élő barátommal/volt tanítványommal, a nyelvtanulás felkerült a fontos dolgok listájára. Úgy látom, advent alatt 24 teanevet biztosan megtanulok, és akkor az Isten őrizze tőlem Germániát. 

A hazalátogató fiút egyébként nagyon szeretem, leginkább a boldogsága miatt, mert egyértelműen vonzódom én a boldog emberekhez szerte a világban. Jó, a nem boldog emberekhez is vonzódom, csak velük kapcsolatban mindig van egy kis versenyhelyzet ebben a Ki Boldogtalanabb Ma? vetélkedőben, és az az igazság, hogy mindig nyerni is szar érzés. Nyilván túlzok. Évente egyszer vesztek. 

Azt hiszem, egy kicsit elrontottam ezt a karácsonyvárást az idén, mert stresszel a visszaszámlálás, még akkor is, ha tegnap végre tevékeny napom volt, és itthon is két centivel közelebb jutottam az ünnephez. Lehet, hogy az influenza oltás miatt van ez, próbáltam nem lefeküdni (ne feküdj le, ne feküdj le, Hans, mert itt halsz meg - volt ilyen drámai egy havas filmben szerintem), ezért aztán volt dolgozatjavítás, meg vasalás, meg mindenféle hasznosság. Már csak az olvasást, meg a fordítást kellene fejben átminősítenem hasznosnak, mindjárt vidámabb lenne az életem. Egy azért volt, a forró puncsozás a Nagytesóval (így hívom már én is), akit ezer éve nem láttam face to face, és aki már erősen hiányzott is.

Ma az idő szubjektivitásán kellene elmélkedni egy könyv okán is, meg a világ okán is, úgyhogy ehhez választottam zenét. Egy amerikai szerző műve, amit annak idején a 180-as csoport előadásában annyira szerettem, és amit azóta sem hallottam olyan jól előadni senkitől. Ez is csak közelítés. Nem mondanám, hogy tipikus stillenacht, de hol van még a 24. tea?! Ziehen lassen.