Oh, yeah! Back to the grinder! (Kiáltott a kis fabábú mielőtt a darálóba esett.)

Na akkor ma vissza az iskola kies mezejére. Jó kis képzavar kora reggelre, de nyilván még nem vagyok magamnál, (koffein ide vagy oda), mert tegnap megint Monday Quiz volt, Tuesday Quiz nemigen lehetett volna, úgyhogy későn kerültem ágyba. Most voltam másodszor,  Emma hívott, és nem bántam, hogy elmentem, mert marha jól szórakoztam. Másodikak lettünk, de a szomszéd (nyertes) csapat telefont használt játék közben, úgyhogy így is jó ez. Nem nagyon értem, minek elrontani a játékot csalással, de ilyen hülyék. Szerintem két ingyen pia nem éri meg a csalást, de ez nem az én ügyem.

Ketten megbetegedtek a csapatból, úgyhogy Emma, B, meg én voltunk elsőre, de később két alakalmi taggal erősítettünk, egy sportszakértővel, Rocker Zsoltival, aki nem, nem azonos Vargarockzsolttal, meg a zenei frontra bevettük még a Punnany Massif énekesét is, de hiányzott kicsit a fizika szakosunk, meg a magyar szakosunk is, mert én nem emlékeztem se az Avogadro állandó értékére, se a József Attila vers címére. Magamat emésztem azóta is.

A kvíz különben nagyon jó játék, vicces is, meg gondolkodtató. Kifejezetten örültem, hogy eltaláltam a Pollock képet, pedig ezt sosem láttam még, meg még pár dolgot. Azon viszont kiakadtam, hogy nem jutott eszembe a nők elleni erőszak megszüntetésének napja, a V-day. Mindegy, ilyen ez, ott kell eszébe jutni az embernek. A zenékben, meg a filmekben megint sosem hallott dolgok voltak. De sosem. Jó, kell a fiataloknak is sikerélmény ugyebár. Nem múlik rajta semmi. 

Jajjdegyűlölöm a nulladik órát. 

Na hallgassuk a tegnapi kis csapattársunkat. Hátha lesz kedvünk kicsit vigyorogni mindennek ellenére. Meg hátha majd tényleg itt lesz valaki, amikor elmúlik a tél. Ha úgy alakul, egy egyperces oltalom is oltalom.