Aztarohadt... kezdeném most, de aztarohadttal nem kezdünk posztot, különösen nem adventben. Biztos rosszul csinálok valamit ezen a héten, mert nem hogy haladnék a dolgaimmal, csak tolom magam előtt a feladatokat, miközben egyre fáradtabb vagyok. Ezt majd szabadalmaztatom, mint értelmiségi tömegpusztító fegyvert.

Az előbb jutott eszembe, hogy nem írtam meg a jelentést, amit Bridget akar tőlem, de nem is érdekel, mert nyilván őt sem érdekli az egész, csak néha kitalál ilyen fasza feladatokat, hogy múlassuk az időt, amiből (ezek szerint) neki több adatik, mint nekem. Amúgy is, minek kell állandóan valamiket irkálni neki, amikor sosem olvas el semmit. Igaz, soha nem is hall meg semmit, úgyhogy ez nem újdonság. A magabiztos emberek bemeneti korlátozottak.

Megfigyeltem egyébként, ilyen megfigyelő üzemmódban vagyok, hogy egyre nagyobb káosz kezd kialakulni a lakásban. (Párhuzamosan a fejemben is, lásd még feng shui.) Minden tárgy önálló életet él, össze-vissza mászkálnak, meg keverednek. Ez az egész egy szánalmas összeesküvés része.

Dani még kórházban. Nyomoznak. Mire kitalálják, mi baja, magától elmúlik, csak közben megőrül. De jól van ez így, úgyis a neurológián fekszik egy öt számmal kisebb ágyban, egy másfél éves söntcserés fiúcska mellett, aki tök egyedül van, és 24/7-ben veri a fejét az ácsrácsba. Nem tudom, melyiküket sajnálom jobban. Állítólag ma már hazaengedik az én kis gyermekem, aki úgy fest a gyerekosztályon, mint egy hospitalizált Gulliver.

Ami a pozitívumokat illeti a bazi nagy rakás kijavít(hat)atlan dolgozatokon, és határidős munkákon túl, most kevés jut eszembe, az is mind valahogyan ilyen barátos, evős, ivós (=berúgós) dolog, Emma vacsorája, meg a privát éves továbbképzésünk TSB-vel és Vitéz MIhállyal. A köztes napokban túlélésre rendelkezem be, és nagyon rajta vagyok, hogy ne kapjak infarktust, ne üssem agyon a hajnali kettőkor engem ébresztgető macskát, és ne küldjek el senkit a picsába. 

Na. Azt akartam még mondani, hogy TSB-től kaptam ajándékban adventi teát. Mind a huszonnégy más, és ökogazdaságból van, meg fogyatékkal élők válogatták, és ráadásul mind nyugtató hatású. Tudnak valamit ezek az adventi tea-készítők. Az a nagy terv egyébként, hogy ettől jobb ember leszek. Másban momentán nem tudok bízni.

Ja igen. Zene.